Édesapám tehetséges építőművész és lakberendező egyben

A művészet szó hallatán sokan csak a szobrászatra, festészetre, irodalomra, esetleg az előadóművészetre, illetve a zeneművészetre gondolnak. Én is sokáig így voltam ezzel, de rá kellett jönnöm, hogy művészetnek tekinthető minden alkotó célú emberi tevékenység.

Édesapám kőművesként dolgozik. Sokat hallottam róla, hogy mivel foglalkozik, mindig mesélt a munkahelyi feladatairól, azonban, valószínűleg mert nem láttam soha dolgozni, sosem értékeltem igazán nagyra a mesterségét. Az osztálytársaimnak sokszor szégyelltem is elmondani, hogy az én apukám csak egy kőműves, hiszen a legtöbbjüknek orvosok, ügyvédek, illetve mérnökök voltak a felmenőik.

A szüleim egy tavaszi délután elhatározták, hogy házfelújításba kezdenek. Még a megszületésem előtt építették az otthonunkat, az eltelt idő alatt pedig kissé kopottassá, megviselté váltak a járólapok, csempék, valamint igazából a teljes berendezés.

Nyilvánvaló volt, hogy a munkálatokat édesapám fogja végezni. A ház legtöbb részét egyedül újította fel. Csak néhány nap jöttek a kollégái segíteni, mivel nem lehetett minden munkát egyedül megcsinálni.

A házunk rekonstruálása közben láttam apukámat először a szakmájában dolgozni. Ekkor jöttem rá, hogy mennyire ügyes, tehetséges építőművész az én édesapám. Már egyáltalán nem restellem, hogy mivel foglalkozik, sőt büszke vagyok rá.

A felújítást a fürdőszobával kezdtük. Anyukám úgy döntött, hogy a fürdőszoba teljes átalakításra szorul, a csempét, a padlólapot, a csapokat, a fűtőtesteket, a tükröket, mindent kicseréltünk.

Anyukám, hozzám hasonlóan nincs otthon a belsőépítészetben, így az interneten kutatott ötletek után. Néhány jó tippet adott is édesapámnak, még a rekonstrukció megkezdése előtt. Apukám nagyon nyugodt, csendes ember, így ahogy mindig, ekkor is anyukám tanácsaira, követeléseire nem szólt semmit, csak bólogatott, nyugtázta és kész. A végeredmény azonból jól mutatta, hogy nem csak azokból az információkból dolgozott, amit anya öt percben átadott neki, hanem nagy háttértudással rendelkezik.

A csempét édesapám egyedül vásárolta meg. Anyukám nem szerette volna ráhagyni ezt a döntést, de mivel nem tudott elszakadni a munkahelyéről, nem lehetett jelen abban a fontos pillanatban. Anyukám rengeteg kéréssel traktálta a nagy mestert. Mire hazaértünk a fürdőszoba felében már le volt rakva a burkolat. Apukám fehér csempét választott. Édesanyám ezt nem hagyta szó nélkül, hatalmas veszekedés tört ki belőle.

Apukám végighallgatta anyukám panaszáradatát majd nyugodtan elmagyarázta az indokokat, hogy miért is vásárolt fehér csempét. A világos burkolat nem csak világosabbá teszi a fürdőszobánkat, hanem optikailag is nagyobbá. A fehér a tisztaság színe, így takarítás után feltűnően ragyogni fog, valamint kevésbé szembetűnők rajta a szennyeződések. Mindemellett minden színnel lehet kombinálni, bármilyen dekorelem választható hozzá. Édesapám zöld dekorcsíkot vásárolt, mivel jól tudja, hogy anyukámnak, és nekem is ez a kedvenc színünk. Manapság az a divat, hogy a dekorcsíkot nem vízszintesen, hanem a padlóra merőlegesen helyezik fel a falra. Apukám épp így tette fel másnap a csempéket. El voltunk ájulva a végeredménytől, hiszen fogalmunk sem volt róla, hogy a családunk egyetlen férfitagjának ilyen jó a stílusérzéke.

A csempe felrakása után mindent a mi kis építőmesterünkre mertünk már bízni. A fürdőszobánkba gyönyörű fürdőkabin, beépített dupla mosdó, beépített tartállyal rendelkező, falra szerelt WC csésze, ízléses csaptelepek, törölközőszárító radiátor, csodaszép szekrénykék és még néhány kiegészítő is került. Apukám tehát nem csak az építészmesterséget űzi profin, hanem még a lakberendezést is. A ház többi részén bár nem végeztünk ilyen nagy átalakításokat, a lakás összhatása nagyon kellemes lett, a fürdőszoba pedig a ház legfényesebb pontjává vált.